Eisai (1141-1215), egy buddhista szerzetes volt, aki az 1200-as évek elején, amolyan tanulmányúton vett részt Kínában. Hazatértekor megalapította a zen buddhizmus Rinzai ágát és magával hozta a tea iránti lelkesedését is és a teát kezdetektől fogva a buddhista spirituális gyakorlat mellé rendelte. Ismereteit a KISSA YOUJOUKI című műben ("a teaivásról, annak egészségre és szellemre gyakorolt jótékony hatásairól") összegezte 1214-ben, halála előtt pár hónappal. A Kissa Youjouki a tea gyakorlásának előnyeit sorolja fel, többek között azt, hogy segít megőrizni az egészséget, élesíti a tudatot, erkölcsös életmódhoz segít, és elvezet a spirituális megvilágosodáshoz. Felsorolja továbbá a tea elkészítésének és ivásának gyakorlati tudnivalóit, úgy ahogy azt Kínában tanulta. Eisai magokat is hozott magával, melyeknek művelését egy Myoe Shonin nevű szerzetesre hagyta, aki a Kozanji kolostorban, Kyototól északkeletre kezdett a tea művelésébe. (Minderről részletesen olvashat itt.) A Song dinasztia Kínája tömbökbe préselt fehér teát ivott, amit porrá őröltek, majd egy tenmoku teáscsészében (chawan) elkevertek. A teaművelés és gyakorlás Japánban ezen a mintán alapult és a zen kolostorok berkein belül maradt. A tömbökbe préselt fehér tea később gőzölt, zöld rügytea lett, (tencha) amit kőmalmokban őröltek porrá. A matcha alapanyagául szolgáló teát az áprilisi fagyok kivédésére rőzsével, rizsszalmával leárnyékolták. Ez a védekezési mód idővel a tea minőségének javítását szolgálta, de növelte a tea íz gazdagságát és lágyságát, valamint beépült az Uji környéki teák memóriájába is. A sencha korszak eljövetele és kiteljesedése után a XIX. század első felében Uji Ogura kerületében kezdték el az árnyékolt teát, a matcha alapanyagául szolgáló tenchát leveles teaként feldolgozni, ez lett a gyokuro. Hogyan készül pontosan és mi a gyokuro? Szó szerinti jelentése jáde csepp. az uralkodó, a legerősebb, leghatalmasabb, a császár, egyszersmind a felfelé törő növény jeléből alakult ki (yú) és követ, magot, drágakövet jelent, a tea esetében drágakővel felérő értékű csírát, rügyet. ellenben levélből nyert nedű, édes csepp. |
Április közepén, a rügyfakadást megelőzően pár nappal az ültetvényt mesterségesen leárnyékolják. Ez hagyományosan rizsszalmával, vörös rőzsével a színkép vörös oldalán történt, ma mesterséges anyagokat is használnak. A rügyek félárnyékban fejlődnek ki, majd a kibomlás időszakában az árnyékot fokozatosan csökkentik. Összesen három hét árnyékolás után a kibomlott rügyeket (ezek a gyokuro klónjai esetében 3-4 cm hosszú, lágy, fiatal levelek) egyenként, kézzel szedik le. A szedést az üzemben azonnali, kíméletes gőzölés követi. Az első gőzölés után a teával leszedett levélnyeleket, szárakat, durvább levélerezetet eltávolítják, a maradék levélfoszlányokat, egész rügyeket pedig lapos, hegyes tű formájúvá sodorják. |
Ezt a sodrási fázist több, rövid gőzölés szakíthatja meg. Az elkészült teát meleg levegő fúvatásával szárítják, majd fadobozokban raktárra kerül, ahol 5-10 Co körüli hőmérsékleten tárolják. Az így elkészült tea még nem fogyasztható. élei túlságosan is vágnak, ízei markánsak, de nem kiteljesedettek. Időre van szüksége. Ez az érlelésben eltöltött idő legalább 4-5 hónap, októberben kezdődik az új tea év. A képeken látható tea neve Gyokuro Fuuki. Fuuki azt jelenti "bőség, gazdagság, jólét, szerencse", ami tipikus név Keleten, cég, termék, gyakran kap ehhez hasonló szerencsét, jót, bőséget kívánó neveket, amire mindig nagy szükségünk van. |
Tehát: 1 lépés: végy egy jó gyokurót és hozzá 55-60 Co -os vizet. |
Csak egy csésze, tea és víz, semmi más Egy csippet kb. 1-1,5 gramm |
A szivárvány minden zöldje |
Még legalább háromszor fogja felönteni. |
Másodszorra iszapos, mint a frissen fúrt termálvíz Carpe Diem
|